Egy�bk�nt is, mint oly sok m�s dologgal kapcsolatban, az els�s�g eld�nt�se a robog� eset�ben is kock�zatos, hiszen mag�nak a robog�nak a meghat�roz�sa sem egyszer�. Tal�n az 1910-ben k�sz�tett amerikai Motoped, vagy tal�n az 1914-t�l gy�rtott Autoped robog�nak nevezhet�, vagy az angliai ABC Skootamota (1920)? A kezdeti id�ben val�ban rollerek voltak, motoros rollerek, ahol a motor valamelyik ker�k f�l� ker�lt, a vezet� �llt, j�rm�v�t betol�ssal ind�thatta. A g�zt a korm�nyr�l lehetett szab�lyozni, a motor l�nccal hajtotta a kereket. N�melyiket ell�tt�k seg�dker�kkel, hogy az indul�s �s a meg�ll�s sor�n cs�kkenjen a borul�svesz�ly. K�s�bb m�r fotelszer� �l�seket �s l�bdeszk�t haszn�ltak. Ezek a j�rm�vek igazi scooterek voltak, teh�t elektromos rollerek, hiszen amit angol nyelvter�leten scooternek, rollernek neveznek, az n�lunk robog�k�nt ismert. Az amerikai Ner-a-car(1921) m�r m�g ink�bb robog�nak nevezhet�, hiszen a h�dv�zra lemezkarossz�ria k�sz�lt, a hajt�s pedig fokozat n�lk�l, d�rzsker�kkel volt megoldva. A k�l�nleges els�ker�k felf�ggeszt�s m�r csak r�ad�s volt. Az Unibus nev� robog� 1920-ban k�sz�lt. A k�sz�t�k kezdett�l sz�m�tottak a n�i v�s�rl�kra. Fontos volt a nyitott v�z, hogy szokny�ban is illedelmesen �lhessenek. A t�rsadalmi forradalom ilyen szempontb�l a robog� �s a robog�gy�rt�k kez�re j�tszott, az �j v�s�rl�i r�teggel. A rug�z�s a t�zes-h�szas �vekben m�g nem volt divatban, mert t�l dr�ga lett volna szerkezet �s hi�nyoztak a megfelel� anyagok is. A kis kerekeket haszn�lt�k m�r, de a rossz utakon praktikusabbak voltak a 21 col k�r�li m�ret� kerekek. Turtleback volt a beceneve a Cushman tipusnak. Variamatic nev� automatikus kuplunggal �s er��tvitellel szerelt�k. A h�szas �vek elej�n nagy kereslet alakult ki az olcs� k�zleked�si eszk�z�k ir�nt. N�metorsz�gban a h�bor� ut�ni �ri�si infl�ci� ellen�re sorra alakultak a kis-motorker�kp�r gy�rak, akik egyszer�, ker�kp�r cs�v�zba �p�tett, 100 ccm k�r�li motorral pr�b�lt�k megh�d�tani a piacot. P�rizsban, 1921-ben alakult meg az els� robog�klub. A nagy �tt�r�s m�gis a tengeren t�lr�l j�tt. A gazdas�gi v�ls�g hat�s�ra jelentek meg az USA-ban a kis helyig�ny�, takar�kos modellek, amiket j�l tudtak haszn�lni a zs�folt forgalomban. A negyvenes �vekben sz�letett a Crocker, Scootabout �s az Auto Glide. K�ts�gk�v�l jobb motorok, f�kek, v�lt�k voltak akkoriban, teh�t jobban haszn�lhat� �s �zembiztosabb j�rm�vek voltak, mint el�deik. Az 1936-ban bemutatott Motor Glide 85ccm-es volt �s 3500/min fordulaton 0,75 l�er�s. A Moto-Scoot 1938-ban jelent meg 1,5 l�er�s Lauson Motive motorral, 45 km/h v�gsebess�gel �s 99 doll�ros �ron. Enn�l fontosabb esem�ny volt az 1937-ben, a Salsbury robog�iban megjelenet fokozatmentes �ksz�jhajt�s, amit a mai napig haszn�lnak a robog�kban! Az amerikai robog�m�nia megihlette az olasz robog�tervez�ket is, els�k�nt a FIAT tervezett Olaszorsz�gban robog�t. Le kell teh�t sz�molni azzal a k�zhellyel, hogy a m�sodik vil�gh�bor� ut�n a Piaggio gy�r tulajdonosa ki�llt az udvarra azon t�prengeni mit is kezdjen a nyak�n maradt bomb�z�-rep�l� kerekekkel. �gy a Piaggio-Vesp�k gy�rt�sa kezd�d�tt, nem a robog�k�. M�r a m�sodik vil�gh�bor� alatt rengeteg robog�t terveztek az olaszok, �r�ltebbn�l �r�ltebb hadi c�lra. M�g ejt�erny�s bevet�sre sz�nt modellj�k is volt! Hogy Eur�p�ban mi�rt Olaszorsz�gban kezd�d�tt a robog�l�z, arra az a magyar�zat, hogy m�r a harmincas �vek elej�t�l elindult a tervez�s. Ehhez m�g hozz�j�rul az it�liai mediterr�n �ghajlat �s az olasz mentalit�s. �gy sz�lethetett meg 1946-ban a szerkezet, a robog�, hogy diadal�tj�ra induljon. A h�bor� ut�n a hadi�zemekb�l t�bb is v�lasztotta a motorker�kp�r gy�rt�st: az angol BSA, a BMW �s a belga FN is. Ide lehet sorolni a Piaggio-t is, amit, 1884-ben alap�tott Rinaldo Piaggio. A Piaggio MP5 nev� protot�pusa. (1945) Piaggio-Vespa: rudazatos f�km�k�dtet�s, angol st�lus� nyereg �s s�rv�d�re szerelt l�mpa (1946-ban 2484 darabot gy�rtottak bel�le) A Vespa sikeres konstrukci�j�nak kialakul�s�ban meghat�roz� szerepe volt a gy�r rep�l�gy�rt� m�ltj�nak. Az ac�llemezb�l k�sz�lt �nhord� h�jszerkezet, a korm�nyra ker�lt kezel�szervek, az egykaros els�ker�k felf�ggeszt�s, a motorral �s v�lt�val egybe�p�tett rug�z� h�ts� leng�kar mind k�nyelmesebb� �s haszn�lhat�bb� tette a j�rm�vet. Az els� s�rv�d�n elhelyezett l�mpa egy�tt fordult a ker�kkel, a 100ccm-es motor pedig egy rep�l�g�p ind�t�motorja volt. A sorozatgy�rt�s� Vespa motorj�nak teljes�tm�nye 3,3 l�er� volt, a v�gsebess�ge 51 km/h �ra k�r�li. Amikor egy �vvel k�s�bb, 1947-ben megjelent az Innocenti Lambrett�ja k�t �l�ssel a Piaggio is k�vette, 1948-ban m�r k�t�l�ses volt a 125ccm-es motor, 5,5 l�er�vel. 1950-ben 100.000 Vespa �s 44.000 Lambretta k�sz�lt Olaszorsz�gban 1954-ben j�tt ki a Lambretta �nind�t�s v�ltozata, a folyamatos fejleszt�si harcnak k�sz�nhet�en fejl�d�tt a robog�. A robog�m�nia Jap�nban is gyorsan h�d�tott, a FUJI 1946-ban dobta piacra a Rabbit modellt. A Mitsubishi 1948-t�l gy�rtotta Pigeon nev� szerkezetet A Honda 1964-ben jelentkezett az els� robog�val a 220 ccm-es Juno KA nev�, 9 l�er�s g�ppel. A fejl�d�s rohamosan haladt, szinte minden orsz�gban gy�rtottak, terveztek valamilyen robog�t. Haz�nkban a Panni nev� robog�t 1953-t�l gy�rtott�k. K�zi ind�t�karral lehetett ber�ntani, a l�mpafej burkolatba sebess�gjelz� ker�lt, benzintart�lya 5,7 literes volt. V�gsebbes�ge 45-50 km/h volt. 1958-ban kapott nyilv�noss�got egy �j konstrukci�, ami a T�nde nevet kapta, egy 176-�s Danuvia blokkal szerelt, 10 colos kerek� robog�. A Panni robog�t export�lt�k Belgiumba �s Egyiptomba is, h�rnev�k nemcsak �gy n�tt, m�r akkor akadtak elsz�nt robog�sok. Zseb�k Zolt�nn� a Moped T�raklub vezet�je 3400 kilom�tert tett meg a Budapest-B�cs-M�nchen-Schaffhausen-Budapest �tvonalon, Berv�j�val!!! A hetvenes �vekre alig n�h�ny robog�gy�r maradt �letben. A neh�z �veket �zsi�ban v�szelte �t, ahol a mai napig a k�zleked�s kedvelt eszk�ze. A m�anyagok megjelen�s�vel �s a technol�gia �ltal�nos fejl�d�s�vel a vezet� jap�n gy�rak (Yamaha, Honda, Suzuki) olyan megb�zhat� �s egyszer� szerkezetet hoztak l�tre, amelyet a kereslet er�s�d�s�vel egyre nagyobb sz�mban adnak el a piacon. A jap�n bet�r�s felr�zta az olaszokat �s a nyolcvanas �vek k�zep�t�l az olasz robog�ipar a m�sodvir�gz�s�t �li. Nem feledkezhet�nk meg az egyre jobb min�s�get produk�l� taiwani gy�rt�kr�l sem, akik kedvez� �raikkal h�d�tanak.