K�olajok �s/vagy mesters�ges sz�nhidrog�n elegyek atmoszf�rikus lep�rl�sakor, illet�leg k�olajterm�kek h�bont�sakor vagy katalitikus �talakit�sakor nyert olyan cseppfoly�s term�k, amely 210oC-ig forr� sz�nhidrog�nekb�l �ll. A benzin legnagyobb r�sz�t Otto-motorok hajt�s�ra, kisebb r�sz�t pedig ipari c�lokra haszn�lj�k fel. A motorbenzin 50-210oC k�z�tt �tdesztill�l� paraffin, naft�n �s arom�s sz�nhidrog�nekb�l �ll� olyan elegy, amelynek nemcsak a kezd� �s v�gforrponton bel�li p�rlateloszl�s (lep�rl�si g�rbe), hanem a sz�nhidrog�n csoport�sszet�tel�t�l f�gg� kompresszi�t�r�s (okt�nsz�m) �s egy�b tulajdons�gok (k�ntartalom, gyantatartalom stb.) szempontj�b�l is meg kell felelnie a korszer� motorkonstrukci�k �ltal t�masztott k�vetelm�nyeknek. Motorok hajt�s�ra atmoszf�rikus lep�rl�ssal k�zvetlen�l el��ll�tott benzinek, �s m�s forr�sponthat�r� sz�nhidrog�nekb�l nyert egy�b frakci�k elegyeit haszn�lj�k. A motorbenzinek megfelel� kompresszi�t�r� tulajdons�gainak biztos�t�s�ra az alapbenzinhez kever�komponensk�nt jelent�s mennyis�g� alkilez�ssel vagy reform�l�ssal, esetleg oligomeriz�ci�val el��ll�tott j� okt�nsz�m� benzint kevernek. Ma �ltal�nos az oxigen�tok (metil-tercier-butil-�ter (MTBE) motorbenzin kever�komponensk�nt val� alkalmaz�sa is. Kor�bban a megfelel� okt�nsz�mot adal�kol�ssal biztos�tott�k, de k�rnyezetv�delmi okok miatt az okt�nsz�mot jelent�sen emel� �lom-metil �s etil vegy�letek haszn�lat�t betiltott�k. A legk�nnyebb speci�lbenzinnek a petrol�ternek a v�gforrpontja 80oC; az extrah�l� benzin 60-95, a foltbenzin 80-110, a lakkbenzin 120-200 vagy 180-220oC k�z�tt �tdesztill�l� term�k. A gy�gybenzin kis forr�spont� p�rlatokban gazdag 130oC-ig �tdesztill�l� term�k, amely arom�s sz�nhidrog�neket nem tartalmazhat. A 30-180oC forr�sponthat�r� vegyipari benzint g�zhalmaz�llapot� olefinek el��ll�t�s�ra haszn�lj�k fel, a megfelel� olefin kihozatal biztosit�sa �rdek�ben az arom�s- �s naft�n-sz�nhidrog�n tartalmat korl�tozz�k.