A m�sodik vil�gh�bor�ban nagy vesztes�g �rte a c�get, ugyanis a sz�vets�gesek szinte a f�lddel tett�k egyenl�v� mind a Pontedera-i, mind a Pisa-i �s Finale-i �zemeket, �s �gy a c�gnek valami teljesen �jjal kellett el�rukkolnia. M�g Armando a l�gi �s vas�ti szektorban tev�kenyked� Sestri-i �s Finale-i �zemeket vezeti, Enrico a Pisa-i �s Pontedera-i gy�rok vezet�jek�nt nagy amb�ci�kat d�delget. Terve az, hogy mivel a j�rm��llom�ny a h�bor� sor�n szinte teljes eg�sz�ben odaveszett, az olasz t�rsadalmat megaj�nd�kozza egy olyan �j j�rm�vel, mely olcs� �s mindenki �ltal haszn�lhat�. A Biella-i gy�rban Renzo Spolti tervezett 1943-1944 k�z�tt egy motort, amelyet a dolgoz�k Paperinonak, azaz g�n�rnak neveztek el, Enrico Piaggionak azonban nem nyerte el a tetsz�s�t. Enrico ez�rt 1945-ben megb�zta Corradino D'Ascanio m�rn�k�t (aki 1934-t�l volt a gy�rn�l, �s az � tervei alapj�n k�sz�lt el az els� modern helikopter is), hogy jav�tsa ki a k�tkerek� protot�pus�nak a terv�t, ami elk�sz�lte ut�n sz�rny n�lk�li rep�l�g�pre hasonl�tott. Mivel D'Ascanio nem szerette a motorokat, hasznos�totta a l�gj�rm�vek tervez�se ter�n szerzett tapasztalatait, �s egy olyan robog�t tervezett, amelynek karossz�ri�ja �s korm�nya a rep�l�g�pek�re eml�keztetett. Egy �v m�lva, 1946 �prilis�ban 15 darab, Vespa (dar�zs) n�vre keresztelt p�ld�ny g�rd�lt ki a Piaggio Pontedera-i �zem�b�l. A nevet Enricot�l kapta, akit az els� robog� egy dar�zsra eml�keztetett. Amikor bemutatt�k az emberek legt�bbje k�v�ncsian fogadta, b�r voltak szkeptikusak is sz�p sz�mban, akik nem hittek a robog� j�v�j�ben. A Vespa azonban nem v�rt sikert aratott. Az els� Vespa �rt�kes�t�s�t a Lancia kereskedelmi l�nc�n kereszt�l kezdt�k meg, �s a 60 km/h sebess�gre is k�pes robog�b�l 2484 darabot adtak el. Ezut�n d�nt�ttek �gy, hogy a Pontedera-i gy�rat teljes eg�sz�ben a Vesp�nak, a ma is legn�pszer�bb Piaggio term�knek sz�nj�k. Sikere �ri�si volt, �s miut�n az els� �vben legy�rtott 2000 darab kev�snek bizonyult, a nagyar�ny� kereslet miatt 1949-ben 35 ezer darabot, 1950-ben pedig m�r 60 ezret k�sz�tettek bel�le. A m�sodik vil�gh�bor�b�l �jra talpra �ll� Olaszorsz�got a Vesp�val motoriz�lt�k, �s a Piaggio l�tta el robog�val az eg�sz orsz�got, amely a mobilit�s megtestes�t�je �s szinte azonnal egy �jfajta olasz �letst�lus kifejez�je lett. Az els� t�z �vben egymilli� Vesp�t gy�rtottak (1956-ban �nnepelt�k az egy milliomodik darabot), amely az �tvenes �vek k�zep�re m�r vil�gszerte az egyik legkelend�bb k�zleked�si eszk�zz� v�lt, �s t�bb orsz�gban, mint p�ld�ul N�metorsz�gban, Franciaorsz�gban, Spanyolorsz�gban, Nagy-Britanni�ban, Belgiumban, Braz�li�ban, Indon�zi�ban �s Indi�ban is gy�rtott�k. Ekkori siker�rt az is jelzi, hogy szinte nem k�sz�lt film n�lk�le az �tvenes �vekben, �gy mintegy 150 filmben, mint p�ld�ul a R�mai vak�ci�ban �s az �des �letben t�nt fel, �s szinte minden az id� t�jt nagy filmszt�r Vesp�val robogott. A Vespa teh�t nem csak egy kereskedelmi jelens�g volt, hanem egyben a robog� szinonim�ja is lett, �s a k�lf�ldi sajt�ban Olaszorsz�g a Vespa haz�jak�nt szerepelt. N�pszer�s�g�ben nagy szerepet j�tszhatott az is, hogy nem hasonl�tott a robosztus, zajos �s k�nyelmetlen motorokhoz, hiszen m�r els� r�n�z�sre eleganci�t sug�rzott, �s hogy e robog�kat n�k is k�nnyen vezethett�k. Ez a n�pszer�s�g t�retlennek bizonyult az �vek m�l�s�val is, b�r minden gener�ci� m�s-m�s eszm�k megtestes�t�j�nek tekintette, hiszen az els� p�ld�nyok a mobilit�s megtestes�t�i voltak, majd a gazdas�gi fellend�l�s j�rm�ve lett, �s az 1960-1970-es �vekben a fiatalok forradalmi eszm�inek terjeszt�j�nek tekintett�k. A Piaggio c�g azonban nem csak a robog�ir�l v�lt h�ress�. A Vespa gy�rt�s�nak beind�t�sakor m�g a rep�l�g�pgy�rt�st is folytatt�k a c�gn�l, de Enrico Piaggio hamarosan �gy d�nt�tt, hogy felhagy a termel�s ezen �g�val, �s v�g�l a rep�l�g�pgy�rt� r�szleg 1966-ban v�gleg elv�lt a Pontadera-i gy�rt�l. A Vespa siker�n felbuzdulva azonban egy �jabb nagyszer� �tlettel �llt el� Corradino D'Ascanio. Ez volt az Ape, azaz a m�hecske, a robog�k h�romkerek� v�ltozata. Ez is egy j�l ismert, �s sz�les k�rben terjesztett j�rm�, sok ember sz�m�ra egy 'dolgoz� partnert' jelent. Az Ape val�j�ban a Vespa 'oldalbord�j�b�l' sz�letett, amikor D'Ascanio egy 'dobozzal' �s k�t h�ts� ker�kkel eg�sz�tette ki a rendk�v�l n�pszer� robog�t, azzal a nem titkolt sz�nd�kkal, hogy egy k�nnyen haszn�lhat� gazdas�gos, hat�kony �s sokoldal�an hasznos�that� haszong�pj�rm�vet gy�rtsanak. Az Ape ugyan nem v�lt olyan kultussz�, mint a Vespa, de ez is hamar n�pszer�v� v�lt els�sorban a keresked�k, �s a kis �zletek sz�m�ra, mivel hat�konynak, gazdas�gosnak, �s k�nnyen kezelhet�nek bizonyult. 1965-1999 Enrico Piaggio hal�l�ig, azaz 1965-ig vezette a c�get. Mivel azonban nem volt fi��r�k�se, elhunyt�val a c�g ir�ny�t�sa az Agnelli csal�d kez�be ker�lt. Enrico ut�dja veje, Umberto Agnelli lett. A c�g fejl�d�se t�retlennek bizonyult, �s el�bb 1969-ben a Gilera, Eur�pa egyik legr�gebbi, sporttev�kenys�g�r�l h�res motorker�kp�r gy�rt�ja, majd k�s�bb, 1987-ben az osztr�k Puch lett a Piaggio Csoport tagja. Az 1980-as �vekre a c�g term�kei sz�les sk�l�n mozogtak, hiszen gy�rtottak robog�kat, seg�dmotoros ker�kp�rokat, motorokat, ker�kp�rokat, az Ape-t �s a Porter furgonokat is. A kilencvenes �vek elej�n, 1993-ban Umberto fi�nak, Giovanninak, adta �t a hely�t, miut�n � a Fiat konszern vagyonkezel� t�rsas�g�nak (Ilfi) lett az eln�ke. Giovanni Agnelli eg�szen 1997-ben bek�vetkez� tragikus hal�l�ig volt a Piaggio eln�ke, de 33 �ves kor�ban egy ritka r�kbetegs�gben meghalt. A Piaggio c�g ekkor bizonytalan helyzetbe ker�lt, mivel vezet� n�lk�l maradt. 1993-ban, amikor a csal�dban csak Giovannin�nak nevezett Agnelli �tvette a c�get, az �pp p�nz�gyi gondokkal k�szk�d�tt, mert a jap�n motorgy�rt�k, t�bbek k�z�tt a Honda, Yamaha �s a Szuzuki �rversenye nyom�n kezdett kiszorulni a piacokr�l. Agnellinek, aki a vez�rigazgat�i poszt el�tt szinte valamennyi r�szlegn�l dolgozott a Piaggio gy�rban, �j modellek kifejleszt�s�vel, a k�lts�gek racionaliz�l�s�val siker�lt rendbe tennie a Piaggio-k (azaz �desanyja csal�dj�nak) �r�ks�g�t. A kilencvenes �vekben sz�letett meg sok h�res modell, mint az �j Vespa50, a n�gykerek� APE Poker, a Sfera, k�s�bb a hi-tech Quartz, Zip, Skipper majd 1994-t�l a Hexagon, amely a c�g bel�p�s�t jelentette az exkluz�v robog� kateg�ri�ba. A Gilera is sz�p sikereket �rt el a Typhoon �s Runner robog�kkal a sportos robog�k piac�n. 1996-ban, a leg�regebb Vespa 50 sz�let�snapja alkalm�b�l g�rd�l ki a gy�rb�l az �j, ET4 125 Vespa modell, mely sokban hasonl�t ugyan az 1945-�s el�dj�hez, de nagyon sok �jdons�got is hoz, �s egy �r�kz�ld st�lus �j sikereit vezeti be. 2000- 2000 elej�n az ekkor m�r olasz nemzeti kincsk�nt sz�montartott c�g a Morgan Grenfell Private Equity-nek, a Deutche Bank egy p�nz�gyi csoportj�nak tulajdon�ba ment �t. A Piaggio, ez a nagy hagyom�nyra visszatekint� �s manaps�g is a k�tkerek�ek eur�pai piac�n vezet� n�v, a minden ig�nyt kiel�g�t� �j modelleknek k�sz�nhet�en ma tal�n minden eddigin�l jobban megfelel modern korunk teremtette elv�r�soknak. Az eltelt t�bb mint 50 �v sor�n folyamatosan jelentek meg a fogyaszt�i ig�nyeknek mindink�bb megfelel� modellek, hogy a c�g meg tudjon felelni a v�s�rl�k t�masztotta k�vetelm�nyeknek, ami tal�n indokolja, hogy hogyan maradhatott mindv�gig meghat�roz� piaci siker. Az eltelt t�bb mint 50 �v sor�n folyamatosan jelentek meg a fogyaszt�i ig�nyeknek mindink�bb megfelel� modellek, hogy a c�g meg tudjon felelni a v�s�rl�k t�masztotta k�vetelm�nyeknek, ami tal�n indokolja, hogy hogyan maradhatott mindv�gig meghat�roz� piaci siker. A legut�bb piacra dobott modellek is ezt a t�rekv�st t�masztj�k al�: az X9 500 �s a Beverly 500 is egyed�l�ll� tartalmi �s technikai megold�sokkal �tv�zik a robog�k �s a motorker�kp�rok el�nyeit. Ma m�r az aut�p�ly�kon is tal�lkozhatunk olyan Piaggio �ltal gy�rtott robog�kkal, amelyek ak�r 160-180 km/h sebess�gre is k�pesek. Napjainkban a Piaggio Group �ltal gy�rtott m�rk�k a Piaggio-n k�v�l a Gilera, Vespa, Derbi (robog� �s motor), Punch (robog�), mely m�rk�k biztos�tj�k azt, hogy a csoport a legsz�lesebb fogyaszt�i ig�nyeknek tudjon megfelelni. Az egykori robog�k sok v�ltoz�son mentek kereszt�l az �vtizedek sor�n, de egyben valamennyien hasonl�tottak egym�sra: design-uk mindig igazodott a kor ig�ny�hez, form�juk szemet gy�ny�rk�dtet�, �s vezet�s�k is k�nny�. A c�g mindig k�l�nleges k�pess�gekr�l tett tan�bizonys�got a technol�giai �j�t�sok �s a kreativit�s ter�n. Mindez a k�l�nb�z� szektorokban szabadalmaztatott elj�r�sokban nyilv�nult meg, melyeket k�s�bb m�s v�llalatok is alkalmazni kezdtek. A Piaggio napjainkban is Eur�pa vezet� k�tkerek�-gy�rt�ja, mintegy 13000 �rt�kes�t�si hellyel, �s egyike a vil�g vezet� k�tkerek�-gy�rt�inak is. Az olaszorsz�gi piacon k�zel 40%-os, az eur�pai piacon pedig 30%-os a piacr�szesed�se. Az innov�ci�, kreativit�s �s design mindig is egyet jelentettek a Piaggio c�ggel, ami lehet�v� tette sz�m�ra a piac kih�v�sainak, valamint a fogyaszt�i ig�nyeknek val� megfelel�st. Versenyk�pes term�kei nemcsak kiv�l� min�s�get k�pviselnek, de egyed�l�ll� st�lust �s technol�gi�t, k�sz�nhet�en a c�g K+F tev�kenys�g�nek, amely a min�s�g mellett napjainkban m�r a k�rnyezetbar�t technol�gi�kra is hangs�lyt helyez. Ezt bizony�tja az is, hogy m�r megjelentek a piacon az elektromos robog�k is. A Piaggio c�lja, a modern v�rosi k�rnyezetben is helyt�ll� magas sz�nvonal� term�kek �s azokhoz kapcsol�d� szolg�ltat�sok ny�jt�sa �s �gy a mindennapi �let min�s�g�nek emel�se a j�v�ben is a c�g k�ldet�se marad. E t�rekv�ssel esik egybe a manaps�g Eur�p�ban jelentkez� 'robog�l�z', ami m�r nem csak a meleg mediterr�n orsz�gokban h�d�t, hanem a h�v�sebb kl�m�j� orsz�gokban is, �s nem csak a fiatalok, de m�r az id�sebb koroszt�ly �rdekl�d�se is egyre ink�bb a praktikus k�tkerek�ek fel� ir�nyul.