1936-ban k�sz�lt a n�gy �tem�, 500 cm3 teljes�tm�ny�, futurisztikus kin�zet� versenymotor a 'Rondine'. Sz�mos sebess�g vil�grekordot �ll�tott fel, ezek k�z�l az 1937-ben el�rt 274.181 Km/h majdnem h�sz �vig nem tal�lt legy�z�re. Dorino Serafini megnyerte vele a Eur�pa Kup�t 1939-ben. A m�sodik Vil�gh�bor� ut�n a Gilera bemutatta a Saturno 500-at, �s egy sor k�z�pkateg�ri�s motorker�kp�rt. Az �j 500-as motor nagy sikersz�ri�t ind�tott �tj�ra: Umberto Masetti 1950-ben �s 1952-ben Vil�gbajnok lett seg�ts�g�vel, �t k�vette Geoff Duke h�rom, Liberati pedig egy vil�gbajnoki els�s�ggel. A Gilera �sszegy�jt�tt m�g hat konstrukt�ri vil�gbajnoki c�met, h�rom Tourist Trophyt �s h�t olasz bajnoki c�met. A Saturno nev�hez f�z�dik egy hangzatos vil�grekord is, melyet Bruno Francisci �ll�tott fel a Milano-Taranto k�z�tti versenyen. �sszesen a Gilera negyvenn�gy futamgy�zelmet sz�ml�lt, miel�tt 1957-ben kisz�llt a gyorsas�gi versenyz�sb�l. Ezzel egy id�ben a terepversenyeken, pl. a 'Hatnaposon' igen j� eredm�nyekkel tett�k le n�vjegy�ket a k�t karik�s motorok. A kor sikeresnek mondhat�, k�z�pkateg�ri�s utcai motorjai a k�vetkez�k voltak sikeresek, Giubileo, Rossa, Rossa �s Sport. A fels� kateg�ri�ban a Saturno alatt volt egy eml�t�sre m�lt� k�t�tem� 300 cm3-es motor is. 1969-ben a Gilera a Piaggio Csoport tulajdon�ba ker�lt �s megkezd�d�tt a c�g �jj�szervez�se. Visszat�rt a dupla gy�r�s m�rkajelz�s �s a gy�rt�s �t�llt a kis �s k�z�pkateg�ri�s motorok gy�rt�s�ra a j�rm�ipari-v�ls�g miatt. A nagy visszat�r�s a k�t�tem� 125 cm3-es krosszmotorral �rkezett el. A nyolcvanas �vekben egy �j egyhengeres, dupla vez�rm�tengelyes, n�gy�tem� motort mutattak be. El�sz�r a 350 �s 500, majd a 600 cm3 teljes�tm�ny� v�ltozat ker�lt a piacra. Ut�bbi bizonyult a legsikeresebbnek, k�tszeres P�rizs-Dakar Rally gy�ztes, �s �sszetettben a F�ra� Rallyn is a legjobbnak bizonyult. A kis kateg�ri�s, 125-�s g�poszt�ly �j tagjai az 'SP O2' �s a 'CX 125'. 1992-ben a Gilera visszaszerezte a vil�gbajnoki c�m�t az 250-es g�poszt�lyban. A gy�r 1993-ban Pontader�ba k�lt�z�tt �s elkezd�d�tt az olyan siker-sportrobog�k gy�rt�sa, mint p�ld�ul a Runner. Az elm�lt t�z �v alatt k�zel 700.000 j�rm� g�rd�lt ki a gy�rb�l, a Gilera m�rkajelz�s�vel. A klasszikus v�lt�s, �m kiskateg�ri�s motorok k�z�l az end�r� H@K, a Surfer �s 'supermoto' k�pvisel�je a GSM ker�lt a m�rkakeresked�sekbe a kilencvenes �vekben. 1998-ban a gy�r visszat�rt a motorker�kp�r gy�kerekhez a 125-�s Cougarral. 2000-ben ker�lt piacra a forradalmi �j�t�snak sz�m�t� DNA, amely egy aut�mata v�lt�s, robog� �s egy 'naked bike' h�zass�g�b�l sz�letett. 2001-ben a dupla gy�r�s m�rka visszat�rt a Moto GP vil�g�ba is, m�gpedig Manuel Poggiali r�v�n nem is ak�rhogy. A San Marin�i illet�s�g� fiatalember v�gig a 125-�s g�poszt�ly es�lyesk�nt, a pontverseny vezet�jek�nt versenyzett. 2001 m�jus�ban a Le Mans-i futamon aratott l�legzetel�ll�t� gy�zelm�re a Giler�n�l 38 �ve v�rtak, John Hurtle ugyanis akkor nyert utolj�ra, az esseni Holland Nagyd�jon. Poggiali a szezont v�g�l 11 els�s�ggel z�rta �s 44 �v n�lk�l�z�s ut�n vil�gbajnoki c�mhez seg�tette a Giler�t. A tavalyi sorozatban a Vb els�s�gr�l az utols� futam d�nt�tt, sajnos ez�ttal nem Poggiali jav�ra. A most zajl� pontversenyben a Gilera csapat pil�t�ja Stefano Bianco. GILERA DICS�S�GLISTA KONSTRUKT�RI VIL�GBAJNOKI C�M 1952 - 500cm3 1953 - 500cm3 1954 - 500cm3 1955 - 500cm3 1957 - 500cm3 and 350 cm3 VERSENYZ�I VIL�GBAJNOKI C�M 1950 - Umberto Masetti - 500cm3 1952 - Umberto Masetti - 500cm3 1953 - Geoff Duke - 500cm3 1954 - Geoff Duke - 500cm3 1955 - Geoff Duke - 500cm3 1957 - Libero Liberati - 500cm3 2001 - Manuel Poggiali - 125cm3 FUTAMGY�ZELMEK 500cm3 - 35 gy�zelem 350cm3 - 2 gy�zelem 125cm3 - 8 gy�zelem