A Vespa sz�let�se A Vespa sz�let�se 1946-ra ny�lik vissza, akkor ker�lt ki az els� "dar�zs" a Piaggio c�g gy�r�b�l. A t�rt�net azonban kor�bban �s eg�szen m�shogy kezd�d�tt. Az 1884-ben Rinaldo Piaggio �ltal alap�tott Piaggio v�llalat kezdetben luxus tengerj�r� haj�k kabinj�nak berendez�seihez sz�ll�tott els� oszt�ly� faanyagot. A sz�zad v�g�n m�r a vas�ti kerekek k�sz�t�s�vel, majd az els� vil�gh�bor� alatt tengeralattj�r� felder�t�s�re �s megsemmis�t�s�re alkalmas motoros haj�k, k�s�bb pedig rep�l�g�pmotorok �s helikopterpropellerek gy�rt�s�val b�v�lt a c�g tev�kenys�gi k�re. Az els� vil�gh�bor� �vtizedekre meghat�roz� v�ltoz�st hozott a v�llalat �let�be: rep�l�g�peket �s hidropl�nokat kezdett gy�rtani. A genovai �zem mellett 1917-ben Pis�ban, n�gy �vvel k�s�bb pedig Ponteder�ban nyitottak gy�rat. A m�sodik vil�gh�bor�ban nagy vesztes�g �rte a Piaggio v�llalatot, a pisai �s pontederai rep�l��zemeket ugyanis a sz�vets�gesek szinte a f�lddel tett�k egyenl�v�. Az alap�t� tag fi�nak, Enrico Piaggionak volt a feladata ezeknek az �zemeknek a helyre�ll�t�sa. �tlete nyom�n, amely a gazdas�gi helyzetet �s a t�rsadalmi szempontokat vette figyelembe, megalkott�k az olcs� t�megcikknek sz�nt Vesp�t. A k�nny� �s gyors mozg�st biztos�t� k�zleked�si eszk�z gy�rt�sa a lehet� legjobbkor kezd�d�tt, hiszen a j�rm��llom�ny a h�bor� sor�n szinte teljes eg�sz�ben odaveszett. A biellai gy�rban Renzo Spolti tervezett 1943-1944 k�z�tt egy motort (MP 5-k�nt ismert), amelyet furcsa alakja miatt a dolgoz�k Paperino-nak (Donald kacsa) neveztek el, Enrico Piaggionak azonban nem nyerte el a tetsz�s�t. Enrico ez�rt 1945-ben megb�zta Corradino D'Ascanio m�rn�k�t (aki 1934-t�l volt a gy�rn�l, �s az � tervei alapj�n k�sz�lt el az els� modern helikopter is), hogy tervezze �jra a k�tkerek�t. Mivel D'Ascanio nem szerette a motorokat, k�nyelmetlennek �s alaktalannak tartotta azokat, amelyeken neh�z kereket cser�lni, r�ad�sul gyakran bepiszkolj�k az emberek ruh�it. A m�rn�k hasznos�totta a l�gi j�rm�vek tervez�se ter�n szerzett tapasztalatait, �s egy olyan robog�t tervezett, amelynek karossz�ri�ja �s korm�nya a rep�l�g�pek�re eml�keztetett: a 98 cm3-es robog�n a sebess�gv�lt� kar a korm�nyra ker�lt, a motor pedig a h�ts� ker�khez, a robog� elej�re nem teleszk�pvill�t tervezett, hanem a rep�l�g�pgy�rt�sban haszn�latos leveg�karos korm�nyoszlopot, amely megk�nny�tette a ker�kcser�t, a karossz�ria pedig megv�dte a vezet�t a piszokt�l. A vezet�si poz�ci�t �gy tervezte meg, hogy k�nyelmesen �s biztons�gosan �lj�n a sof�r. Egy �v m�lva, 1946 �prilis�ban 15 darab, Vespa (dar�zs) n�vre keresztelt p�ld�ny g�rd�lt ki a Piaggio pontederai �zem�b�l. A nevet Enric�t�l kapta, akit az els� robog� egy dar�zsra eml�keztetett. Amikor bemutatt�k, az emberek t�bbs�ge k�v�ncsian, �s �rdekl�dve fogadta, b�r szkeptikusak is voltak j� n�h�nyan, akik nem hittek a robog� j�v�j�ben. A Vespa azonban nem v�rt sikert aratott. Az els� Vespa �rt�kes�t�s�t a Lancia kereskedelmi l�nc�n kereszt�l kezdt�k meg, �s a 60 km/h sebess�gre is k�pes robog�b�l 2484 darabot adtak el. Sikere �ri�si volt, �s miut�n az els� �vben legy�rtott 2000 darab kev�snek bizonyult, a nagyar�ny� kereslet miatt 1949-ben 35 ezer darabot, 1950-ben pedig m�r 60 ezret k�sz�tettek bel�le. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n �jra talpra �ll� Olaszorsz�got a Vesp�val motoriz�lt�k, �s a Piaggio l�tta el robog�val az eg�sz orsz�got. Az els� t�z �vben egymilli� Vesp�t gy�rtottak (1956-ban �nnepelt�k az egy milliomodik darabot), amely az �tvenes �vek k�zep�re m�r vil�gszerte az egyik legkelend�bb k�zleked�si eszk�zz� v�lt, �s t�bb orsz�gban, mint p�ld�ul N�metorsz�gban, Franciaorsz�gban, Spanyolorsz�gban, Nagy-Britanni�ban, Belgiumban, Braz�li�ban, Indon�zi�ban �s Indi�ban is gy�rtott�k. A vil�gon az olasz st�lus �s elegancia egyik szimb�luma lett k�l�nlegesen nagy m�rt�k� elterjedts�g�nek is k�sz�nhet�en, amelyet a m�ra a 16 milli�t meghalad� legy�rtott p�ld�nysz�m is bizony�t. A siker �tja A k�lf�ldi piacok is �rdekl�dve figyelt�k a robog� megsz�let�s�t, a k�z�ns�g �s a sajt� is kifejezte csod�lat�t. A The Times �gy �rt r�la, mint a "r�mai harci szek�r �ta nem l�tott eredeti olasz term�k". Enrico Piaggio a k�lf�ldi elad�sokat vil�gszerte kialak�tott szervizh�l�zattal is seg�tette, 1953-ra m�r t�bb mint 10.000 Piaggio szerviz�llom�s volt a vil�gon, Amerik�t �s �zsi�t is bele�rtve. Figyelme a Vespa Klubok alap�t�s�ra �s elterjed�s�re is kiterjedt: az 1949-ben alakult olasz klubot 1952-ben az eur�pai k�vette, a tagok l�tsz�ma vil�gszinten meghaladta az 50.000-t, egy �vre r� pedig az olaszorsz�gi klubok m�g enn�l is t�bb tagot sz�ml�ltak. Rendk�v�li k�lf�ldi siker�t jellemzi, hogy az USA-ban miut�n 15 �v ut�n visszat�rt a piacra, - ahonnan egy 1985-�s k�t�tem� motorok k�rosanyag-kibocs�t�s�ra vonatkoz� �j t�rv�ny miatt ker�lt ki, - r�gt�n akkora sikert aratott, hogy 20%-os piaci r�szt szak�tott ki mag�nak. 2001-ben 6000 Vespa robog�t adtak el, 2002-ben pedig t�bb mint 7000 darabot. A Vespa azonban nem csak egy kereskedelmi jelens�g volt, hanem egyben a robog� szinonim�ja is lett, �s a k�lf�ldi sajt�ban Olaszorsz�g a Vespa haz�jak�nt szerepelt. N�pszer�s�g�ben nagy szerepet j�tszhatott az is, hogy nem hasonl�tott a nagy, robosztus, zajos �s k�nyelmetlen motorokhoz, hiszen m�r els� r�n�z�sre eleganci�t sug�rzott. A Vespa siker�t az is jelzi, hogy dalok, irodalmi m�vek, rekl�mok �s filmek �r�k�tik meg vil�gszerte 1946-os bemutatkoz�sa �ta. Az �tvenes �vekben, amikor is mintegy 150 filmben t�nt fel, szinte nem k�sz�lt film n�lk�le. Audrey Hepburn �s Gregory Peck tal�n legeml�kezetesebb robog�z�s�t a R�mai Vak�ci� c�m� filmben sokan m�sok k�vett�k, mint p�ld�ul Marcello Mastroianni az �des �let-ben. John Steinbeck The Short Reign Of Pippin IV (IV. Pippin r�vid uralkod�sa, 1957) c. k�nyv�nek a bor�t�j�n szerepelt, valamint t�bbek k�z�tt John Wayne-t, Natalie Woodot, Jean Paul Belmonot, Ursula Andresst, Henry Fondat, Stinget, Geraldine Chaplint, Antonio Banderast, Matt Damont fot�zt�k rendszeresen robog�z�s k�zben. Szerepelt p�ld�ul Coca-Cola, IBM, American Express, Lexus �s Samsonite rekl�mokban is. A 2000-es Sydney-ben rendezett Olimpiai J�t�kok �s a New York City maraton hivatalos robog�ja volt. A Vespa az al�bbi filmekben kapott szerepet: Professor Nachtfalter - rendezte Rolf Meyer, f�szerepben Johannes Heesters �s Gisela Schmidting, az els� film volt, amelyben szerepelt a Vespa Dolce Vita (�des �let) - rendezte Federico Fellini, f�szerepben Marcello Mastroianni �s Anita Ekberg Roman Holiday (R�mai vak�ci�) - rendezte Billy Wilder, f�szerepben Gregory Peck �s Audrey Hepburn The World of Suzie Wong - rendezte Richard Quine, f�szerepben William Holden The Happy Road - rendez�je �s f�szerepl�je Gene Kelly An American in Paris (Egy amerikai P�rizsban) - rendezte Vincente Minnelli, f�szerepben Gene Kelly Il Bidone (Csal�k) - rendezte Federico Fellini, f�szerepben Broderick Crawford �s Giulietta Masini Cani e Gatti (Dogs �s Cats) - rendezte Leonardo De Mitri, f�szerepben Antonella Lualdi �s Titina de Filippo L'Avventura (A kaland) - rendezte Michelangelo Antonioni, f�szerepben Gabriele Ferzetti �s Monica Vitti Europa di Notte (Europe by Night) - rendezte Alessandro Blasetti, f�szerepben Domenico Modugno Lovers Must Learn/ Rome Adventure - rendezte Delmer Daves, f�szerepben Troy Donahue, Angie Dickinson �s Suzanne Pleshette Caro Diario (Kedves napl�m!) �s Palombella Rossa - rendez� �s f�szerepl� Nanni Moretti The Conversation (Mag�nbesz�lget�s) - rendezte Francis Ford Coppola, f�szerepben Gene Hackman �s Harrison Ford American Graffiti - rendezte George Lucas, f�szerepben Richard Dreyfuss, Ron Howard �s Harrison Ford Quadrophenia - rendezte Franc Roddam: musical a The Who dalaival, f�szerepben Sting Absolute Beginners (Abszol�t kezd�k) - rendezte Julien Temple, f�szerepben David Bowie �s Patsy Kensit 102 Dalmatian (102 kiskutya) - rendezte Kevin Lima, f�szerepben Glenn Close, Gerard Depardieu American Pie (Amerikai pite) - rendezte Paul Weitz, f�szerepben Mena Suvari Austin Powers - rendezte Jay Roach, f�szerepben Mike Myers �s Elizabeth Hurley Of Love �s Shadows - rendezte Betty Kaplan, f�szerepben Antonio Banderas �s Jennifer Connelly The Talented Mr. Ripley (A tehets�ges Mr. Ripley) - rendezte Anthony Minghella, f�szerepben Matt Damon, Jude Law �s Gwyneth Paltrow Ez a n�pszer�s�g t�retlennek bizonyult az �vek m�l�s�val is, b�r minden gener�ci� m�s-m�s eszm�k megtestes�t�j�nek tekintette, hiszen az els� p�ld�nyok a mobilit�s megtestes�t�i voltak, majd a gazdas�gi fellend�l�s j�rm�ve lett, �s az 1960-1970-es �vekben a fiatalok forradalmi eszm�inek szimb�lum�v� v�lt. Val�j�ban sohasem ment ki a divatb�l �s az elm�lt 57 �v sor�n m�g kedveltebb lett �s m�g ink�bb azonosult az olaszos szabads�ggal �s st�lussal; nemzeti szimb�lum lett, ak�r a Colosseum vagy a Sixtus-k�polna. A rekorder Vespa A Vespa jelent�s versenym�lttal is rendelkezik. A Vespa 125 k�bcentis protot�pusa 1951-ben abszol�t sebess�grekordot �ll�tott fel egy kilom�teres t�von (171 km/�ra). Ugyanebben az �vben a Varese-ben rendezett "Nemzetk�zi hatnapos" (Seigiorni) versenyen 9 aranymed�lt nyert; eljutottak vele a Kong�hoz, amelyet sz�mos hihetetlen utaz�s k�vetett ezzel az eredetileg v�rosi �s v�rosok k�z�tti k�zleked�sre sz�nt j�rm�vel. 1952-ben a francia Georges Monneret k�t�lt� j�rm�v� alak�tott �t egy robog�t a P�rizs-London versenyre �s sikeresen �tkelt vele a Csatorn�n. Giancarlo Tironi, egy olasz egyetemista az �szaki-Sarkk�rre; az argentin Carlos Velez Buenos Airesb�l az Andokon kereszt�l Santiago de Chile-be jutott el Vespa robog�j�n. �vr�l �vre n�tt a Vespa n�pszer�s�ge a kalandt�r�z�k k�r�ben is: Roberto Patrignani Mil�n�b�l Toki�ba; Soren Nielsen Gr�nlandra, James P. Owen az USA-b�l T�zf�ldre; Santiago Guillen �s Antonio Veciana Madridb�l Ath�nba; Miss Warral Londonb�l Ausztr�li�ba �s vissza, az ausztr�l Geoff Dean egy vil�g k�r�li utat tett meg Vesp�n; Wally Bergen az Antill�kon; Valenti �s Rivadulla pedig Spanyolorsz�gban t�r�zott Vespa robog�val. A francia l�gier�k �rmestere, Pierre Delliere, 51 nap alatt jutott el P�rizsb�l Saigonba Afganiszt�non kereszt�l. A sv�jci Giuseppe Morandi 6000 kilom�tert utazott javar�szt sivatagban, egy 1948-ban v�s�rolt Vespa robog�n. Ennio Carrega 12 nap alatt robog�zott Genov�b�l Lappf�ldre �s vissza. K�t d�n �js�g�r� testv�rp�ros, Elizabeth �s Erik Thrane, Bombay-be jutott el. Ezen k�v�l megsz�ml�lhatatlan azoknak az eur�paiaknak a sora, akik Vespa robog�n �rt�k el az �szaki-sarkot. Kevesen tudj�k ezen k�v�l, hogy M. Simonot �s B. Tcherniawsky 1980-ban Vespa PX 200-ason �rt c�lba a m�sodik P�rizs-Dakar-ralin. Giorgio Bettinelli, �r� �s �js�g�r� pedig 1992 �ta 254.000 kilom�tert tett meg Vespa robog�n t�bbek k�z�tt Chil�b�l Tazmani�ba, R�m�b�l Saigonba. �t a Granturismo-ig: 1946-2003 Az els� 98 k�bcentis modell legy�rt�sa �ta a Vespa mindig a technol�gia �s a design el�ter�ben maradt, �s ez az ir�nyvonal most, 2003-ban a Vespa Granturimo bevezet�s�vel folytat�dik. Annak a t�rt�nelemnek az �j fejezet�t jelenti, amely 1946-t�l m�ig a vil�g legh�resebb �s legkeresettebb scooter�nek 138 t�pus�t �s v�ltozat�t �rte meg. A Vespa ET �s Vespa PX t�puscsal�dok mell� sorakoz� Vespa Granturismo k�ldet�se, hogy �jfajta k�n�latot hozzon l�tre, a nagyobb m�ret� GT scooterek szegmense �s a kisebb, "klasszikus" robog�k k�z�tt. A Vespa Granturismo az�rt sz�letett, hogy kiel�g�tse a teljes�tm�nyre �s k�nyelemre vonatkoz� legmodernebb �s legig�nyesebb v�rakoz�sokat, mik�zben kiel�g�ti azoknak a "Vespa v�gy�t" is, akik nem egyszer�en egy scootert akarnak, hanem egy olyan t�rgyat, amely egy meghat�rozott szem�lyis�get �s �letst�lust k�pvisel. A Vespa t�bb mint �tven �ves t�rt�nelme sor�n voltak olyan t�pusok, amelyek klasszikusokk� v�ltak, vagy, mert t�bb k�sz�lt bel�l�k, vagy, mert tov�bb maradtak a piacon �s ez �ltal meghat�roz� nyomot hagytak a k�tkerek� j�rm�vek fejl�d�si t�rt�net�ben. A Vespa-gy�rt�s jelent�sebb �llom�sai az elm�lt 57 �v sor�n az al�bbiak voltak: 1946: Vespa 98 - Az els� Vespa. 98 k�bcentis motor, 3.2 l�er� 4,500 fordulat/perc, 60 km/�ra maxim�lis sebess�ggel. K�t �vig volt gy�rt�sban: 1946-ban 2464 darabot, 1947-ben pedig 15615 darabot gy�rtottak. 1948: Vespa 125 - Az els� 125 k�bcentis Vespa. A 98 k�bcentis robog�t�l nem csak a motor m�ret�ben k�l�nb�z�tt, hanem a h�ts� felf�ggeszt�s bevezet�s�ben is, megv�ltoztatt�k ezen k�v�l az els� felf�ggeszt�st is. 1953: Vespa 125 - Az els� jelent�s v�ltoz�st hozta a motorban: megv�ltoztatt�k a furatot, az �temet �s a vez�rm�vet. A teljes�tm�ny 5 l�er�re n�tt 5000 fordulat/perc, a maxim�lis sebess�g pedig 75 km/�r�ra. A h�ts� burkolat designja is �j volt. 1953: Vespa 125 U - Sp�trai k�lsej� "Utility" t�pus, amelyet 20.000 l�r�val adtak olcs�bban a modernebb 125-n�l. A f�nysz�r� el�sz�r ker�lt fel Olaszorsz�gban a korm�nyra (n�h�ny export�lt t�puson m�r kor�bban bevezett�k). 1955: Vespa 150 GS - Szak�rt�k a "a legn�pszer�bb, legink�bb ut�nzott �s legeml�kezetesebb modell"-nek nevezt�k. Sz�mos �j�t�s volt rajta: 150 k�bcentis motor, 4 sebess�ges v�lt�, standard hossz� �l�s, "�ramvonalas" korm�ny-f�nysz�r� egys�g, kerekek 10" gumikkal. Ez a Vespa el�rte a 100 km/�r�s sebess�get. V�ltozott a design is, sokkal aerodinamikusabb lett a karossz�ria. 1962: Vespa 160 GS - Arra sz�letett, hogy teljesen �j design-nal folytassa az els� GS piaci siker�t. A kipufog�dob, a karbur�tor �s a felf�ggeszt�s is �j volt. A teljes�tm�ny: 8.2 l�er� 6500 fordulat/perc. 1963: Vespa 150 GL - �jabb design annak a robog�nak, amelyet �gy emlegetnek, mint:"egyike a legszebb Vespa robog�knak, amelyet a Piaggio tervez�i k�sz�tettek". A korm�ny, a trap�z alak� f�nysz�r�, az els� s�rv�d� �s a lekerek�tett h�ts� burkolatok mind �jak voltak. 1964: Vespa 50 - Az els� 50 k�bcentis Vespa, amely az�rt k�sz�lt, mert a nagyobb motorok rendsz�mt�bla k�telesek lettek az �j Olasz KRESZ szerint. Rendk�v�li m�don sokoldal� �s megb�zhat�, �j motorszerkezettel, 45�-ban hajl�tott �s nem v�zszintes hengerrel. Az utols� rajz volt, amely Corradino D'Ascanio tervez� asztal�n k�sz�lt. 1965: Vespa 180 SS - �jabb m�rf�ldk�vet jelentett a motor fejl�d�s�ben (181.14 k�bcentis), 10 l�er�vel 105 km/�r�s maxim�lis sebess�gn�l. A 180 SS (Super Sport) a dics�s�ges GS 150/160 k�bcentis robog�kat v�ltotta fel. A Piaggio megv�ltoztatta az els� burkolatot, amely m�g aerodinamikusabb lett �s jelent�sen jav�totta a k�nyelmet, a kezel�st �s az �ttart�st. 1966: Vespa 125 - Nem hivatalosan az "�j 125 k�bcentis"-k�nt ismert, gy�keres �j�t�sokat hozott a designban, a v�zban, a motorban (45�-ban hajl�tott) �s a felf�ggeszt�sben. 1966: Vespa Super Sprint 90 - Egy k�l�nleges sorozat, amely az 50/90 k�bcentis �s az "�j" 125 k�bcentis Vespa robog�kb�l sz�rmazik, az �l�s �s a korm�ny k�z� helyezt�k a keszty�tart� dobozt, hogy k�nyelmesebb legyen az utaz�s. A korm�ny keskeny �s alacsony volt, a s�rh�ny� �s a motorburkolat pedig �ramvonalas lett. A csak 90 k�bcentis motor 93 km/�r�t volt k�pes el�rni. 1968: Vespa 125 Primavera - Az �t k�vet� PX t�pussal egy�tt, a leghosszabb �let� Vespa modellek voltak. Az "�j" 125 k�bcentisb�l sz�rmazott, de sz�mottev� k�l�nbs�ggel a motorban, amely 10 km/�r�val n�velte a maxim�lis sebess�get. Nagy figyelmet szenteltek a r�szleteknek, ide tartozik a klasszikus �s praktikus csomagtart� kamp�. 1968: Vespa 180 Rally - Ezzel az �j j�rm�vel a Piaggio teljes gy�rt�s�ra kiterjesztette a forg� vez�rl�s� �zemanyag-t�prendszert. �j motor, �j �s er�sebb els� f�nysz�r�, a Vespa 150 Sprint-b�l sz�rmaz� v�z keskenyebb �s aerodinamikusabb volt, mint a Super Sport-�. 1970: Vespa 50 Elestart - A legfontosabb �jdons�ga az elektronikus gy�jt�s volt, de a designt is teljes m�rt�kben megv�ltoztatt�k �s megsz�p�tett�k az 50 Special robog�hoz k�pest. 1972: Vespa 200 Rally - A legnagyobb motorral felszerelt Vespa. Ez a t�pus 12.35 l�er�vel 5700 fordulat/perc 116 km/�r�s sebess�get tudott el�rni. 1976: Vespa 125 Primavera ET3 - Jelent�s v�ltoz�sokat hozott a motorba, amely er�sebb lett �s t�bb szikr�t kapott. A kialak�t�s is v�ltozott a standard Primavera-hoz k�pest (amely a v�laszt�kban maradt). 1978: Vespa P 125 X - A "PX" �jabb el�rel�p�st hozott a kialak�t�s �s a teljes�tm�ny szempontj�b�l (a karossz�ri�t teljesen �jra tervezt�k). A keszty�tart� doboz a burkolat m�g� ker�lt. Ugyanebben az �vben jelent meg a P 200 E is, amelyet a karossz�ri�ba be�p�tett k�l�n olajnyom�s kijelz�vel �s ir�nyjelz�kkel lehetett felszerelni. H�rom �vvel k�s�bb forgalomba hozt�k a PX 150 E t�pust, amelynek a teljes�tm�nye f�l�ton volt a k�t modell k�z�tt. 1983: Vespa PK 125 - Ez a t�pus l�pett a Vespa Primavera (standard �s ET3) hely�be, amely a "klasszikus" karossz�ri�val maradt gy�rt�sban a Jap�n piac sz�m�ra, ahol a legnagyobb volt a kereslet erre a nyugati k�tkerek� j�rm�re. �j volt a kivitelez�s, �s a PK karossz�ri�ja teljes m�rt�kben elt�rt a kor�bbi robog��kt�l, mert a karossz�ri�n nem �tlapolt hegeszt�sek voltak, hanem a lemezek a sz�l�kn�l voltak hegesztve. 1983: Vespa PK 50 - Alapj�ban v�ve ugyanolyan, mint a PK 125 modell, k�t v�ltozatban jelent meg: a PK 50 �s PK 50 S, mindkett� n�gy sebess�ges v�lt�val �s elektronikus gy�jt�ssal. 1984: Vespa PK 125 Automatic - Bevezett�k a Vespa robog�n az automatikus sebess�gv�lt�t, amely val�sz�n�leg a leggy�keresebb v�ltoz�s volt (legal�bbis a vezet� r�sz�re) 1946 �ta. Az automatikus sebess�gv�lt� jelenl�t�t kihangs�lyozta a f�kped�l hi�nya, amelyet egy kar helyettes�tett a korm�ny bal oldal�n (amelynek nem kellett a kuplungot vez�relni, mivel az automatikus volt). Automatikus olaj-benzinkever�vel �s elektronikus gy�jt�ssal is kaphat� volt. A k�vetkez� �vben forgalomba hozt�k a Vespa PK 50 Automatic-ot is. 1985: Vespa T 5 Pole Position - A T 5 a PX csal�d "extra sportos" verzi�ja volt. �j motorral, alum�nium hengerrel �s 5 sz�v�ny�l�ssal, de �j volt a design is, k�l�n�sen a robog� h�tulj�n�l illetve az els� f�nysz�r� k�r�l, be�p�tett "agressz�v" korm�nyburkolattal �s egy kis plexi�veg sz�lv�d�vel. A motorburkolatra egy spoiler ker�lt. 1989: Vespa 50 N - Az olasz KRESZ v�ltoz�sai alapj�n az 50 k�bcentis j�rm�veknek m�r nem volt k�telez� a 1.5 l�er�s limit, �s a Piaggio egy �j kis Vespa robog�t mutatott be nagyobb teljes�tm�nnyel (t�bb mint 2 l�er� 5000 fordulat/perc), �s �j, finomabb tervez�ssel. Egy automatikus "Speedmatic" modellt is forgalomba hoztak. 1996: Vespa ET4 125 cm3 - Az �tvenedik �vfordul�n ker�lt forgalomba az "�j gener�ci�s Vespa". Teljesen �j terv alapj�n k�sz�lt az els� n�gy�tem� motorral hajtott Vespa. A Vespa ET els� t�rcsaf�kkel �s �ksz�j-automata CVT v�lt�val volt felszerelve. 1997: Vespa ET2 50 cm3 - Ugyanolyan, mint az ET4 125, de 50 k�bcentis k�t�tem� kataliz�toros motorral. 1999: Vespa ET4 150 cm3 - Az els� Piaggio robog�, amelyet az �j gener�ci�s n�gy�tem� Leader motorral l�ttak el, ma a 125 k�bcentis modellen is ilyen tal�lhat�. 2000: Vespa ET4 50 cm3 - Az els� kis Vespa n�gy�tem� motorral, amely meggy�z� teljes�tm�nyt p�ros�t a motor halk j�r�s�val �s a szennyez� anyagok kibocs�t�snak cs�kkent�s�vel. Kiv�l� az �zemanyag-takar�koss�g: az ET4 50 Vespa a legjobb az 50 k�bcentisek oszt�ly�ban, k�r�lbel�l 500 km-t k�pes megtenni egy tankol�ssal. 2001: New Vespa PX - A klasszikus design �s az olyan egyed�l�ll� tulajdons�gok, mint a n�gysebess�ges v�lt�, a Vespa PX-t kultusz-robog�v� tette, az olasz st�lus szimb�lum�v� mindenhol a vil�gon. A k�t�tem� 125, 150 �s 200 k�bcentis motorok (a piac k�vetelm�nyeinek megfelel� v�ltozatok) k�nyszer leveg�h�t�ssel, elektronikus CDI-gy�jt�ssal, elektronikus automata szivat�val �s berug�karral. Az �j PX-en most er�s 200 mm �tm�r�j� rozsdamentes ac�l els� f�kt�rcsa van, amely gyors, biztons�gos �s hat�kony f�kez�st garant�l. Megb�zhat� 150 mm-es h�ts� f�kdob szab�lyozza a f�kez�st. 2003: Vespa Granturismo 200L �s 125L - az els� Vespa n�gy�tem� n�gyszelepes folyad�kh�t�ses motorral (amely m�r megfelel a k�rosanyag kibocs�t�sokra vonatkoz� �j Euro2 norm�nak); az els�, amelyen 12 collos kerekek, valamint el�l �s h�tul egyar�nt t�rcsaf�krendszer tal�lhat�. Ac�lkarossz�ri�ja is egy egyedi konstrukci�s filoz�fia jele. Az 1946-ban piacra dobott els� Vespa modell t�bb mint 50 �ves t�rt�nelme sor�n emberek milli�inak szenved�ly�v� v�lt, �s elterjedt az eg�sz vil�gon, �gy, mint az olasz �letst�lus megjelen�t�je, �s mindv�gig az egy�ni szabad mozg�s p�tolhatatlan eszk�ze, a szabads�g szinonim�ja volt. Az individu�lis mobilit�s napjaink t�rsadalm�nak is f� ismertet�jegye, ez�rt a Vespa m�lt�n sz�m�that sikerre a XXI. sz�zadban is - els�k�nt a Vespa Granturismo r�v�n.