A vil�g leger�sebb Forma-1-es motorja, avagy mi k�ze van Hitler szuperbenzinj�nek a sz�guld� cirkuszhoz. A t�rt�net nem m�sr�l, mint a BMW turb�motorj�r�l sz�l, amely 630 nap alatt lett vil�gbajnok a Brabham ist�ll�val. A hetvenes �vek k�zep�n a BMW motorok sikeresen futottak a Forma-2-es Eur�pa-bajnoks�gon. 1973-ban Jean-Pierre Jarier, 1974-ben Patrick Depailler, 1975-ben Jacques Laffite nyert a bajorok er�forr�saival. M�r ekkor felvet�d�tt M�nchenben, hogy tal�n �rdemes lenne a Forma-1 sz�m�ra is motort gy�rtani. Paul Rosche keze alatt k�sz�ltek is tervek egy h�romliteres V10-es er�forr�sr�l. (Rosche megl�t�sa, hogy 10 hengerb�l lehet legoptim�lisabban kihozni a teljes�tm�nyt, akkor igen csak �tt�r�nek sz�m�tott, hiszen 20 �v kellett, mire ezt a t�bbi motorgy�rt� megval�s�totta.) Az F1-es tervekb�l azonban nem lett semmi. 1979-ben viszont �jb�l ter�t�kre ker�lt a F1-es motor k�rd�se, de ekkor m�r az �j trendnek megfelel�en turb�felt�lt�ses aggreg�tr�l volt sz�. 1977-ben a tengerent�li IMSA-bajnoks�gban egy k�tliteres turb�t vetett be a BMW, de 1979-ben a n�met t�rakocsi-bajnoks�gban is taroltak a 1,4 literes turb�felt�lt�ses BMW 320-asok. "Akkoriban ez az 1,4 literes er�forr�s 540 l�er�t adott le, a Forma-1-es Cosworth 500-at, �gy nem csoda, hogy gondolkod�ba est�nk" - eml�kezett vissza Paul Rosche a motor egyik sz�l�atyja. Majdnem McLaren-BMW A BMW ekkoriban kezdte el az M1-es sorozatot gy�rtani �s kital�lt�k, hogy a legjobb h�rver�s az lenne az aut� sz�m�ra, ha F1-es pil�t�k is induln�nak ezekkel a kocsikkal egy bet�tsorozat keret�ben. A bajorok le�ltek Bernie Ecclestone-nal t�rgyalni �s 1979-ban a Forma-1- k�s�r� programjak�nt bemutatkozott a Pro Car-sz�ria, ahol a mez�ny sz�ne java egyforma kocsikkal csat�zhatott egym�ssal. A bajnoks�got Niki Lauda nyerte Ron Dennis csapat�ban, ahol a Marlboro volt a f�szponzor. Innen m�r nem volt neh�z �sszehozni a sz�lakat. A BMW titokban le�lt a McLarennel, ahol Dennis ekkor lett csapatf�n�k �s Laud�val. A tervek szerint 1980-ban Niki Lauda �tigazolt volna a McLarenhez, amelyet a BMW turb�motorja hajtott volna! A nagy bejelent�sre az 1979-es N�met Grand Prix-n ker�lt volna sor, �m a bajor gy�r igazgat�tan�csa v�g�l nem adta �ld�s�t �s lef�jt�k az eg�szet. Kapcsolat Ecclestone-nal Miut�n a Forma-1-es turb� terve k�tba esett, Neerpasch megpr�b�lta menteni a menthet�t. A Peugeot-val vett�k fel a kapcsolatot. A tervek szerint a BMW �p�tett volna egy turb�felt�lt�tes hajt�m�vet, amelyet a Talbot neve alatt haszn�lt volna a Ligier csapat. A fejleszt�s Paul Rosche vezet�s�vel tov�bb folytat�dott. K�zben Dieter Stappert mag�nakci�ba kezdett. Felh�vta Bernie Ecclestone-t a Brabham akkori f�n�k�t, aki azonnal tudta mir�l van sz�. "Egy motorr�l akar velem besz�lni?" - k�rdezte szinte azonnal Eccelstone. Mindenki el�tt nyilv�nval� volt ugyanis az egy �vvel kor�bbi McLaren-BMW h�zass�g terve. Stappert titokban rep�lt Londonba. A szolg�lati �tlev�lbe ez ker�lt: "L�togat�s a March-n�l". (Akkoriban a BMW eredm�nyes egy�ttm�k�d�st folytatott a bichesteri sz�khely� csapattal a Forma-2-ben, �gy nem is volt furcsa Stappert angliai l�togat�sa.) Bernie lak�s�n tal�lkoztak, ahol a Brabham f�n�ke az elej�n lesz�gezte: csak akkor �rdekli a motor, ha m�s csapatoknak is ad bel�le a BMW. (Ne feledj�nk a FISA-FOCA h�bor� kell�s k�zep�n vagyunk, amikor az angol gar�zsmesterek szemben �lltak a turb�s gy�ri csapatokkal �s nyilv�nval�v� v�lt, hogy a felt�lt�ses motor el�ret�r�se meg�ll�thatatlan. A Forma-1-nek pedig �get� sz�ks�ges volt egy olyan motorgy�rt�ra, aki hajland� az angol kiscsapatoknak is �t�k�pes turb�motort adni.) M�r csak egyetlen gond volt: hogyan adagolja be a BMW a franci�knak, hogy m�gsem �p�t sz�mukra F1-es motort, hanem saj�t n�ven fog szerepelni a cirkuszban? 1980 m�rcius�ban tal�lkoztak a k�t aut�gy�r illet�kesei. A bajorok v�g�l azzal az �rvvel h�tr�ltak ki az egy�ttm�k�d�si meg�llapod�sb�l, hogy hi�ba futna Talbot n�v alatt a motor, egy esetleges sikertelens�g eset�n a fejleszt� BMW is be�gne. Sz�riagy�rt�s� alapokon Siker�lt a Peugeot-t kigoly�zni, �gy m�r semmi sem �llhatott a Forma-1-es projekt �tj�ba. Paul Rosche �s csapata hatalmas el�nnal v�gott bele a fejleszt�sbe. A turb�motor alapj�t egy sz�riagy�rt�sra tervezett n�gyhengeres motorblokk adta, amelynek gy�kerei a hatvanas �vekbe vezettek vissza. (Az 1962-es 1500-as sz�ria blokkj�r�l van sz�, erre az alapra k�sz�lt k�s�bb a BMW Forma-2-es motorja, majd a 320i turb�motorja.) A m�rn�k�k az �vek sor�n r�j�ttek, hogy a BMW 02-es motorblokkj�b�l akkor lehet a legnagyobb teljes�tm�nyt kihozni, ha az m�r futott 100 ezer kilom�tert. N�mi v�ltoztat�s ut�n ezekb�l �p�tett�k meg a Forma-1-es turb�motorokat. Mechanikusan nem tartogatott sok �jdons�got az er�forr�s. Az �j�t�st az elektronikus motorvez�rl�s jelentette. A BMW megb�z�s�b�l a Bosch dolgozott a vez�rl�sen �s b�r az elej�n a sz�riagy�rt�s� alkatr�szek miatt olcs�nak t�nt a projekt, a v�g�re az�rt el�g sok p�nzt bele kellett fektetni, nem utols� sorban az elektronika miatt. A motor mechanikusan j�l m�k�d�tt, a gondot a felt�lt�, a befecskendez�s, a gy�jt�s �s a vez�rl� elektronika �sszehangol�sa okozta. A Brabham �s a BMW 1980-ban elkezdte egy�ttm�k�d�s�t, a motort N�metorsz�gban fejlesztett�k, a kasztnit Gordon Murray vez�rlet�vel Angli�ban. Az els� id�ben nem volt egyszer� a k�z�s munka. Murray nem volt hajland� 200 literes benzintankot tervezni az aut�hoz, de be kellett l�tnia, hogy a turb�motor zab�lja az �zemanyagot, �s sz�ks�g van r�. Rosche-nak azt kellett meg�rtenie, hogy hi�ba a bivalyer�s motor, ha azt a kasztni k�ptelen az �ton tartani �s a kocsi vezethetetlen. Els� tesztek �s versenyek A "szigetlak� majmok" �s a "k�posztazab�l�k", ahogy egym�st a Brabham �s a BMW emberei egym�s h�ta m�g�tt cs�folt�k, megkezdt�k a k�z�s munk�t. Az els� tesztekre 1980 okt�ber�ben ker�lt sor Silverstone-ban. A BMW motorja a Brabham BT49-es kasztniba ker�lt bele. Az er�forr�s ekkoriban 557 l�er�t tudott 9.500-as percenk�nti fordulatsz�m mellett. Az els� �les bevet�sre az 1981-es Brit Nagyd�j edz�s�n ker�lt sor, de miut�n Piquet a negyedik helyre kvalifik�lta mag�t, a futamon a j�l bev�lt Cosworth ker�lt a Brabhamj�be. Versenyk�r�lm�nyek k�z�tt el�sz�r 1982-ben, Kyalamiban mutatkozott be a BMW turb�ja, de sok k�sz�net nem volt az els� �les bevet�sben. Ezen a futamon m�g mechanikus befecskendez�ssel ment a Brabham, mert az elektronikus egyszer�en nem m�k�d�tt. Piquet megcs�szott �s az�rt esett ki, Patrese motorj�t a magaslati leveg� �s a nagy h�s�g int�zte el. Ezut�n k�vetkezett a h�res Le Castellet-i teszt, amikor k�t h�t alatt kilenc BMW motort ment t�nkre. Az elektronikus gy�jt�s �s a befecskendez�s �r�t kellett megfizetni. Rosche az MBB c�ghez fordult, amely �rhaj�khoz gy�rtott m�szaki berendez�seket, �s vett egy telemetrikus adatokat m�r� berendez�st. A kocsi fekete doboz�b�l minden k�r v�g�n, r�di�n �rkeztek az adatok a p�lya sz�l�n parkol� VW Transporterbe, ahol ki�rt�kelt�k azokat. V�g�l �gy t�nt siker�lt behangolni a motorvez�rl�st, csakhogy a fekete doboz nem r�gz�tett rendesen �s szinte �jb�l kellett kezdeni mindent! Belgiumban �jb�l a BMW motorjai ker�ltek az aut�kba, m�r elektronikus befecskendez�ssel, de Piquet csak �t�dik lett, Patrese pedig kiesett. Nelson Piquet tov�bbra is hitt a BMW motorj�ban �s f�radhatatlanul r�tta a tesztk�r�ket. Aki nem hitt, az Ecclestone volt �s Monac�ban Patrese a j� �reg Cosworth-szal ment �s n�mi szerencs�vel megnyerte a versenyt. A megold�s: Hitler szuperbenzinje A BMW ezek ut�n ultim�tumot int�zett Ecclestone-hoz: vagy mindk�t aut� BMW-vel megy, vagy b�cs�t inthet a turb�motornak. K�zben Piquet tov�bbra is a bajorok er�forr�s�val k�szk�d�tt. A turb� eset�ben az jelentette a probl�m�t, hogy nagy sebess�g�n�l a dugatty�k egyszer�en megolvadtak �s �t�t�tt�k a motorh�zfalat. "A Renault �ll�t�lag v�zbefecskendez�ssel oldotta meg a probl�m�t. Nos, ez n�lunk nem m�k�d�tt. A teljes�tm�ny 7 sz�zal�kkal esett vissza, �s a motorok nagy sebess�gn�l tov�bbra is t�nkrementek." - eml�kezett vissza Paul Rosche. A megold�st Adolf Hitler szolg�ltatta, pontosabban a n�ci dikt�tor szuperbenzinje. A BASF ludwigshafeni trezorj�b�l el�ker�ltek annak az �zemanyagnak a dokumentumai, amelyet a n�cik a sug�rhajt�s� rep�l�g�pekhez �s rak�t�khoz fejlesztette ki. A kiz�r�lag szintetikus, �lommentes kotyval�k jav�totta a motor kop�s�ll�s�g�t. A neh�zbenzin nem volt azonban j�t�kszer. A Brabham szerel�k k�l�nleges keszty�ben tankoltak. Egy csepp kotyval�k k�pes volt megolvasztania m�anyagot. (�ll�t�lag egyszer egy csepp az egyik Brabham szerel� �rasz�jj�ra cs�ppent �s a m�anyag pillantok alatt megolvadt!) Az �zemanyag teljesen leg�lis volt, l�v�n, hogy szintetikus �lommentes benzinr�l volt sz�. Ezzel a benzinnel a Brabham pil�t�k hihetetlen sebess�ggel voltak k�pesek sz�guldani. Siker�lt el�rni a 750 l�er�s teljes�tm�nyt (a nagy riv�lis Renault ekkor j�rt �gy 700-n�l.) �s a motor nem esett sz�t. Megvolt teh�t a megold�s. Persze a siker nem j�tt egy csap�sra, vagy m�gis... Az els� gy�zelem A m�lypontot a detroiti verseny jelentette. Hi�ba orvosolt�k a probl�m�t �s vigy�zott Piquet aut�j�ra egy rak�s elektronika, csak nem akart �ssze�llni a konstrukci�. Az USA Nagyd�jon a brazil vil�gbajnok edz�seredm�nye alapj�n m�g az indul�k k�z� sem ker�lt be. A k�vetkez� futamra siker�lt rendeznie a sorokat �s l�ss csod�t! Nelson azzal az aut�val, amellyel egy h�ttel kor�bban csak poroszk�lt, megnyerte a Kanadai Nagyd�jat! Ez volt a BMW turb�j�nak els� F1-es sikere. �gy t�nt azonban ez csak pirruszi gy�zelem. A szezon h�tral�v� futamai a motor megregul�z�s�val teltek. Hockenheimben, a BMW hazai p�ly�j�n, majdnem �sszej�tt az �jabb gy�zelem. Nelson vezetett, amikor az egyik sik�nban Eliseo Salazar kil�kte a p�ly�r�l. A heves v�rm�rs�klet� brazil kiugrott az aut�b�l �s nekiesett a chileinek: rugdosta, �t�tte. (Mint k�s�bb kider�lt a BMW nem b�nta a kiss� k�nos sz�nj�t�kot. A telemetrikus adatok azt mutatt�k, hogy n�h�ny k�r�n bel�l elf�st�lt volna a bajorok er�forr�sa. �gy Salazar egy j�kora blam�zst�l �vta meg a BMW-t hazai k�z�ns�g el�tt.) K�zben tov�bb folytak a tesztek. A teljes�tm�ny egyre csak n�vekedett. 850, 1000 v�g�l 1200 l�er�. Gordon Murray pedig nem gy�zte a plusz sz�rnyakat szerelni az aut�ra, hogy valahogy aszfalton tartsa ezt a sz�guld� sz�rnyeteget. Az Osztr�k GP-n a k�t Brabham m�r az �lr�l indulhatott. Piquet 244,158-as �tlag� edz�sk�rt repesztett. Ideje 1,2 m�sodperccel volt jobb, mint a harmadik Prost� a szint�n turb�s Renault-ban �s 2,6-tal, mint a legjobb sz�v�motoros Rosberg�. Csakhogy a versenyen nem siker�lt eljutni a c�lig, a motor m�g nem �llt �ssze t�k�lesen. 630 nap a vil�gbajnoki c�mig Az 1983-as m�r az �t�dik olyan szezonnak sz�m�tott, ahol turb�motorokkal versenyeztek. A turb�m�ni�t elkezd� Renault nyerni akart v�gre egy vil�gbajnoks�got. Az �j szab�ly megtiltott�k a szokny�kat, �gy az �ramvonalas forma lett a m�di �s ebben a p�lm�t a ny�lform�j� Brabham BT52-es vitte el. A BMW er�forr�s pedig a gyermekbetegs�geken t�ljutva a mez�ny leger�sebb motorj�nak sz�m�tott. Az 1983-as �v azonban nem lett s�tagalopp. B�r az els� versenyen Sau Paul�ban Piquet leiskol�zta a mez�nyt, k�s�bb a Renault �s a Ferrari is kem�ny ellenf�lnek bizonyult. A Brabham kocsijai mellett ezen a versenyen m�r egy harmadik aut�ban, Manfred Winkelhock ATS-s�ben is egy BMW turb� dohogott. A Brabham m�r az el�z� �vben �j taktik�val versenyzett: a kocsik f�lig megtankolva, puha �sszet�tel� abroncsokon v�gtak neki a futamnak �s f�l t�vn�l begurultak a boxba benzin�rt �s friss gumik�rt. A taktik�t persze a t�bbiek is ellest�k �s divatba j�tt a tankol�s. Piquet szorgosan gy�jt�gette a pontokat, de az els� versenyen aratott gy�zelem ut�n a k�vetkez�ig 12 futamnak, kereken f�l �vnek kellett eltelnie. A szezon els� fel�ben �gy n�zett ki, hogy Alain Prost a Renault-val meg�ll�thatatlan, f�k�nt, hogy a nagy ellenf�l Piquet-t sorozatos balszerencse k�s�rte. A Holland Nagyd�j azonban fordul�pontot jelentett. A versenyben biztosan vezet� Prost, Piquet lek�r�z�se k�zben kil�kte a brazilt a p�ly�r�l. Mindketten feladt�k a futamot. H�rom verseny volt m�g h�tra. Piquet felsz�vta mag�t megnyerte az Olasz �s az Eur�pa Nagyd�jat, �s h�tr�ny�t k�t pontra faragta le Prosttal szemben. A vb-c�mr�l a D�l-Afrikai Nagyd�j hivatott d�nteni. Az id�nyz�r� helysz�ne, Kyalami mintegy 2000 m�terrel van a tengerszint felett, a leveg� s�r�s�gre �rz�keny turb�k eset�ben itt k�nnyen v�gz�dhetett motorhib�val a h�tv�ge. A Brabham-BMW nem b�zott semmit a v�letlenre. Az angol g�rda a verseny el�tt Kyalamban tesztelt, a bajorok 13 motort gy�rtottak le a versenyre �s az elektronikus befecskendez�s mell�, biztos, ami biztos egy mechanikusat is beszereltek az aut�kba. A Brabham BT52-es nagyobb h�t�ket kapott �s sz�nsz�l er�s�t�s� f�kt�rcs�kat. Mire a mez�ny t�bbi tagja meg�rkezett, Piquet-�k m�r tudt�k, hogy mire kell odafigyelni. Piquet �s Patrese r�gt�n a rajt ut�n az �lre �lltak, Prost pedig megpr�b�lta a l�p�st tartani a k�t Bramhammal. A Renault francia pil�t�j�nak es�lyei a 35. k�rben sz�lltak el, amikor a turb�felt�lt� megadta mag�t. Piquet innent�l kezdve csak a biztons�gos c�lba �rkez�sre koncentr�lt. A versenyt csapatt�rsa Patrese nyerte, az els� turb�s vil�gbajnoki c�met pedig Nelson Piquet Sauto Major �s a BMW motorja, elcsenve a c�met a Renault orra el�l. 630 napnak kellett eltelnie az els� bemutatkoz�s �s a vil�gbajnoki c�m k�z�tt. 1400 l�er�, a cs�cs! A k�vetkez� �vben ugyan szigorodtak a turb�kra vonatkoz� szab�lyok, ezent�l nem lehetett tankolni �s a felhaszn�lhat� �zemanyag mennyis�get is korl�tozt�k. Ez pedig a bajorok motorj�nak a v�g�t jelentette, hiszen a motor h�t�s�t az �zemanyaggal oldott�k meg �s amiatt a BMW-er�forr�sok fogyaszt�sa az egyik legrosszabb volt a mez�nyben. Ennek ellen�re k�l�nleges edz�smotort �p�tettek, ahol az elektronik�nak k�sz�nhet�en a motor egy k�rig hihetetlen 1400 l�er�s teljes�tm�nyre volt k�pes. Ez azt jelentette, hogy 1 literre majdnem 1000 l�er� jutott! Ezzel a BMW minden id�k leger�sebb Forma-1-es motorj�t �p�tette meg. Soha senki nem �p�tett enn�l er�sebb F1-es er�forr�st. A motor azonban csak az edz�seken futott, a rendk�v�li terhel�s miatt azonban ezt az aggreg�tot nem lehetett a versenyen haszn�lni. Ott meg kellett el�gedni�k a pil�t�knak egy "szer�ny" 1000 l�er�s v�ltozattal. Hi�ba lett Nelson Piquet a csodamotorral kilencszer edz�s els� 1984-ben, a versenyen az aut� rendk�v�l sokat hib�sodott meg. Csup�n k�t gy�zelmet szerzett a c�mv�d� �s v�g�l a Porsche hathengeres turb�ja lett a vil�gbajnok, amely ugyanazt az elektronikus vez�rl�st haszn�lta, amelyet a Bosch a BMW sz�m�ra fejlesztett ki. Innent�l kezdve le�ldozott a BMW-nek �s a Brabhamnak is. 1985-ben Piquet m�r csak egy gy�zelmet �rt el. Ekkor m�r a Brabhamon k�v�l, az Arrows �s k�s�bb a Benetton is a bajorok motorjait haszn�lta. A BMW utols� turb�motoros gy�zelm�t Gerhard Bergerrel szerezte Mexik�v�rosban, 1986-ban. A k�vetkez� �vben a Brabhamba szerelt hajt�m�veket a BMW m�g saj�t n�ven adta, de a t�bbi csapat m�r Megatron n�ven �p�tette be az el�z� �vi motorokat kocsijaiba. 1987 v�g�n a BMW, amely megnyerte az els� turb�s vb-c�met, visszavonult.